A hévízi képeslapkiadás története

A magyar képeslapkiadás 1896-ban, a millennium évében kezdődött. Ez az év egyben a hévízi képeslapkiadás születésnapja is. Az első képeslapok természetesen a tavat, a tóparti sétányokat és a fürdőtelep szállodáit ábrázolták. Már az első hévízi lapok között is találunk színes (színezett) képeslapokat is. A későbbi szokásokkal ellentétben az üdvözlő szöveget a lap képes oldalára írták, erre megfelelő hely volt kihagyva. A lap hátuljára csak a címzett nevét és lakhelyét írták a képeslap küldői.

Az első hévízi képeslapok a keszthelyi Mérei Ignácz nyomdájában készültek. Itt nyomtatták a Keszthelyi Hírlap hetenként, vasárnap megjelenő számai is. A Hévízfürdőről készült képeslapok hamar népszerűek lettek a századfordulón már egyre nagyobb számban érkező fürdővendégek között, s a Mérei nyomdának is több konkurense akadt Keszthelyen. 1900-tól már a keszthelyi Vasvári József könyv- és papírkereskedésének és a szintén keszthelyi Sujánszky József képeslapjai is megjelentek az árusoknál. Hamarosan a budapesti nyomdák is felfigyeltek Hévízfürdőre, 1903-ban jelent meg az első budapesti kiadású hévízi képeslap (Kampmann, Budapest, Teréz körút 5.).

A tavat és környékét ábrázoló képeslapok mellett az 1900-as évek legelején megjelentek a közeli Szent András településről készült képeslapok is, mivel az érkező vendégek egy része a szállodasoron már nem kapott szállást, ezért kénytelenek voltak a falusi házaknál szobát foglalni.

1905 után, amikor Reischl Vencel keszthelyi sörkereskedő 35 évre bérbe vette a fürdőtelepet kezdődött el Hévízfürdő, és a hévízi képeslapok „aranykora”. Ahogy növekvő vendégforgalommal egyre nőtt az eladott képeslapok száma, úgy növekedett a képeslapot kiadók száma is. Az 1910-es évektől Marton Móricz nyitott fényképész üzletet Hévízfürdőn, s megjelent a fürdőtelepen a „Ring foto”. Mindkét üzlet alkalmazottai járták nagy, állványokon álló fényképezőgépükkel a fürdőt, a fürdőtelepet, s készítették sorozatban a fényképeket az „összerendezett” fürdővendégekről. A fényképeket másnap meg lehetett tekinteni a fényképészet kirakatában, s máris lehetett rendelni az egyénre szabott képeslapot, és küldeni rokonnak, ismerősnek, hadd lássa mindenki; itt nyaralok Hévízfürdőn.

A kiadott képeslapok száma az 1948-as államosítást követően sem csökkent, azzal a különbséggel, hogy megszűnt a magánkiadás, szerepét a Képzőművészeti Alap Kiadó vette át. A lapokon a fényképész neve sem szerepelhetett már. Ez az 1960-as évektől annyiban változott, hogy a Képzőművészeti Alap kiadásában megjelent lapokon már szerepelhetett a fényképezőnek a neve is. A SZOT által irányított „tömeges üdülés” kedvezett a képeslapkiadóknak, hiszen annyi pénzük azért mindig volt az 1960-as, ’70-es évek vendégeinek, hogy egy 2 forintos képeslapra ráragasztott 60 filléres bélyeggel a lapot elküldve ő is a világ tudtára adja, hogy; „Itt üdülök Hévízen”.

Az 1990-es évtől a lapkiadásban ismét visszaállt a „régi rend”, képeslapot bármely nyomda és kiadó készíthetett és forgalmazhatott.